Bella pólója

Bella cipője:

Edward kocsija:

segítség!

Sziasztok nem tudna valaki segíteni nekem abba,hogy hogyan kell banner csinálni.
Ha valaki tudd nekem segíteni az irjon már egy e-mail-t
e-mail címem: szimcsi555@fremmail.hu

2.fejez.Találkozás

Kérem csatolják be az öveket a gép perceken belül leszáll




Végre valahára már majd halálra untam magam. Kíváncsi vagyok milyen lesz a házam. Mikor apát megkérdezte,hogy mégis hol fogok lakni,csak annyit mondott,hogy majd meglátom. Már kezdett nagyon elegem lenni ebből az egész titkolózásról. Miért nem tudja egyszerűen megmondani,és kész. Nem ő inkább csak idegesítő sejtelmes válaszokat ad.Pedig pontosan tudja mennyire utálom a meglepetéseket.



-Kérem csatolja be az övét asszonyom-kérte a sztyuárdesz.

-Persze-és becsatoltam egyből. Persze felesleges volt, hiszen attól, hogy félvér vagyok simán túl élném, ha lezuhanna a gép. De hát ugye ők ezt nem tudják, és nem szeretnék feltűnősködni.

Kíváncsi vagyok milyen lesz a ház. Remélem az erdőhöz közel van, sőt még jobb lenne egyenesen az erdőben lenne. Úgy nem lennék szem előtt. Az emberek néha bosszantóan kíváncsiak tudnak lenni. Próbáltam kérdezősködni Jane-t és Heidi-t hátha ők tudnak valamit, de persze ők nem tudnak semmit. Nem is értem miért nem lep meg. Mindig Aro mellé állnak velem szembe, és még ők mondják, hogy a legjobb barátnőim. Na persze!

Ha legjobb barátaim lennének, akkor mellém kellene álljanak minden esetben. Amikor elmondtam nekik erről a véleményemet, még ők voltak megsértődve. Na mondhatom szép, még nekik áll feljebb. Sosem tartottam őket annak.
Az emberek elkezdtek mozgolódni körülöttem. Hogy éreztem már nem megy a repülőgép.

Jól elgondolkodtam, hogy azt sem vettem észre, hogy leszálltunk. Felállok a táskámat a vállamra veszem, és elindulok a kijárat felé. Ahogy leszáll a gépről egyből megcsap a hideg levegő. Hát igen van különbség az olaszországi és itteni időjárás között. Még szerencsére a táskámba beraktam egy bőr dzsekit. Ki is vettem gyorsan a táskámból az emberek már, így is furcsán nézegetnek. Gondolom furcsállják, hogy míg ők télikabátban, sapkában, csizmában vannak, addig én egy fehér hosszú ujjú Ed hardy pólóban, és egy fekete csőnadrágba, és egy rózsaszín párduc mintás Converse magasságú torna cipő.

Felkaptam a dzsekimet, és elindultam a váró terem. Amint beléptem a terembe az egyik székről felállt egy fiú, és elindult felém. Ahogy jobban megnéztem nem egyszerű srác volt, hanem egy vámpír. De annak sem akár milyen, úgy nézett ki, mint egy görög isten.Nálam magasabb kb.egy fejjel, bronz színű haja szerte széjjel. Az arca férfias volt, de azért volt valami kis fiús báj is benne. A szeme, ó Istenem ilyen gyönyörű arany szemet még soha életemben nem láttam. Örökké tudnám nézni. Teljesen elmerültem az idegen vámpír szemeinek csodálásában. Mire észbe kaptam előttem áll, és várakozóan néz rám.


-Miben segíthetek -kérdeztem meg, mire ő elneveti magát. A nevetése olyan, mint az angyalok megrázni a kis csengettyűket. Ezer évig is elhallgatnám. Na jó Bella ideje leállítani magad. Még jó, hogy nem szeretsz bele egyből. Más se hiányozna.

- Inkább én segíthetek neked.A nevem Edward Cullen -mondta.

- Szia az én nevem Isabella Volturi, de inkább csak Bella -mutatkoztam én is be.

- Pontosan miben segíthetek te nekem -kérdeztem meg.

- Elviszlek hozzánk -mondta

-Köszi majd később. Most inkább elmennék a lakásomba.

-De hisz nálunk fogsz lakni -nézett rám csodálkozva.

- Tessék! Szerintem valamit te nagyon félre értettél.

- Nem értettem semmit félre Aro felhívta Carlislet, hogy nem lakhatnál-e náluk, és apám meg igent mondott rá -a hangját kicsit felelte.Gondolom már kezd ideges lenni. De hozzám képest nagyon is nyugodt.

Ezt nem hiszem el, hogy vághatok így át. Azt hittem, hogy majd egyedül fogok lakni. Nem hiszem el ennyire nem bizik meg bennem.

-Szuper, már csak ez hiányzott -dühöngtem.

-Azért ennyire ne örülj, hogy velünk lakhatsz -még neki állt feljebb,

-Ó, ne hogy már megsértődj -szinte már kiabáltam.

- Szerinted nekem olyan jó lesz egy hiszti királynővel együtt lakni -már ő is kiabált.

-Nem vagyok hisztis. Te öntelt bunkó -kiabáltam.

- Nem hiszem, hogy ez a legjobb hely arra, hogy veszekedjünk -sziszegte az arcomba. Körül néztem, igaza volt az egész váró terem miket néz.

-Jól vagy menjünk -válaszoltam neki gúnyosan.
 Edward elindult a parkoló vele, de persze engem nem várt volna meg. Hát igen férfiak. Mire utol értem a parkolóban volt egy ezüst színű Volvo c30 kocsira mellett állt. Szép kocsi, legalább van ízlése.

- Végre -mondta gúnyosan, mikor odaértem hozzá.

Arrébb lökte, és beszálltam a Volvóba.

-Elindulnál végre -kérdeztem tőle .Beült ő is, és indultunk a Cullen házba.



5 kommit kérek szépen.

Bella szobája:

táskája:

Friss!

A másik oldalamra felkerült az új fejezet.
Itt csak akor lesz új fejez,ha írtok nekem10 véleményt.
Puszika

1. fejezet.

Az indulás


Végre apa elengedett Amerika. Persze voltam már ott ,de anya halála óta nem engedett külföldre. Olaszországon belül is csak testőrökkel mehettem. Anya már 5 éve meghalt. Azóta apával nagyon megromlott a kapcsolatunk. Majdnem minden beszélgetésünk veszekedésbe torkollik. Szerinte most élem a " lázadó" korszakomat. Persze könnyebb erre fogni ,de szerintem ő is tudja ,hogy nem emiatt változtam meg hanem anya halála miatt.Előtte tudtunk normálisan beszélni, hallgattam rá, jártam rendesen suliba ..stb.szóval jó kislány voltam, vagyis jobb mint most XP. De aztán 3 éve eléggé ,na jól van nagyon megváltoztam. Apával eltávolodtunk egymástól. A suliba járok,de sokszor előfordul vagy be sem megyek, vagy ellógom óráról. Hiszen nem tudnak nekem újat mondani, mivel több diplomám van az összes tanárnál. Sokat járok buliba,ahonnan általában részegen támolygok haza. Ami egy újabb lehetőség Apámnak, hogy veszekedjem velem. Mily meglepő minden alkalmat megtalál, hogy veszekedjen velem. Tutti, hogy élvezi, rajtam vezeti le a felgyülemlett feszültségét.


De hagyjuk a múltat nézünk előre.Holnap indulok Amerikába, még hozzá egyes EGYEDÜL, vagyis nem jön velem egyik volturi testőr sem. Jajj, olyan boldog vagyok. Igaz Aro megszabta azt, hogy hova megyek, de egye fene belementem, ha ettől ő boldog. Forksba, ami Washington államban található. Legfontosabb tudni valók róla: Forksban az év nagy részében esik az eső, minden zöld. Ez a terület az Egyesült Államok legcsapadékosabb helye. Nem értem miért akarja, hogy oda megyek, mivel félvér vagyok, ha süt a nap nem csillog. Én inkább valami melegebb helyre mennék, ahol van tengerpart. Amikor rá kérdeztem, hogy miért csak annyit mondott, hogy majd megtudom, közben somolygott a " a bajsza" alatt. Inkább nem kérdezgettem tovább nehogy meggondolja magát.

Most itt fekszem az ágyamon gondolkozom. A szobámba a kék szín uralkodik. Szinte minden kék : Baldachinos ágyam, az ágyam előtti kanapé, a függönyök, az erkély ajtó melletti kanapé, a párnáim.

Kivéve a fésülködő asztalon, ami számomra nagyon különleges, mert még anyukámtól kaptam, aki 10 évesen volt, amikor az apukájától kapta.Sajnos anya szüleit nem ismerhettem meg ,mivel biztos feltűnt volna nekik, hogy milyen gyorsan fejlődöm, meg a szüleim nem öregszenek. Apa szülei ugye már régen meghaltak. Pedig szeretem volna, főleg miután félárva lettem.

A szobámhoz tartozik még egy fürdőszoba, egy nappali, és egy gardrób.

Felálltam az ágyból, bementem a fürdőbe. A fürdőm fehér színű. Kék után a fehér a kedvenc színem,ettől a két színtől mindig megnyugszom. Leültem a kád szélére körülnéztem .A fürdő olyan üresnek nézet ki a cuccaim nélkül ,már mindent összepakoltam, mivel már reggel előre küldték. Egy óra múlva indul a gépem .Kicsit izgulok eddig, ha mentem valahova valaki mindig velem jött, de most egyedül leszek, főleg nem ilyen sokáig(két év). Igaz örülök, hogy egyedül megyek, de egy kicsit félek is.

A fürdőből átsétáltam a gardróbomba milyen meglepő az is kék.Végig húztam a kezemet a ruhákon .Mindegyik ruhám márkás, drága, a legjobb tervezőktől vannak.

A gardróbszekrényből átmentem a nappaliba. Nappali falai kékre voltak festve. A nappaliban található egy fehér kanapé, vele szembe egy fehér fotel. Az ajtóval szembe van az ablak, tőle jobbra egy fekete szekrény, amibe a könyveim vannak.

Elvettem a szürke Gucci táskámat a kanapéról, és elindultam a trónterembe. Ott vár rám Félix.

-Szia -köszönt nekem.

-Mehetünk cicám -kérdezte. Hát igen Félix évek óta udvarol nekem, de én mindig kikosaraztam.

-Szia.Persze -mondtam egy kedvűen.

- Csak nagyon hiányozni fogtok -veregetem meg a vállát. A többiektől már pár órája elköszöntem.

Lementünk a parkolóba. Az én kocsim éppen Forks felé tart egy aston martin one-77. Így Félix kocsijával mentünk egy piros Mercedes sls.

Alig félórai alatt a repülőtéren értünk.

-Nem vagy éhes -kérdezte.

-Te mióta vagy ilyen figyelmes-kérdeztem Félixt. Elégé meglepett ez a viselkedés, nem vall rá.

-Jane mondta, hogy bejön neked, ha férfi figyelmes- Ezen nevetnem kellett. Hát persze mi másért változott volna meg ilyen hamar.

A Washingtonban induló gép 10 perc múlva indul, az ötös kaputól.

-Mennem kell- álltam fel.

-Vigyáz magadra cicám -ölelt meg. Elindultam az ötös kapuhoz.Vagyon boldog leszek Forksba, lesznek-e barátaim? Milyen lesz egy nyüzsgő nagy város után, egy nyugis kis város. Gondolataimból egy ismeretlen férfi hang ébresztett fel.

-Kérem a jegyét kisasszony -mondta egy férfi. Először nem értettem miért kell neki a jegyeim, de ahogy végig néztem rajta rájöttem, hogy ő egy repülőtéri alkalmazott. Kivettem a táskámból a jegyemet, és oda adtam neki. Hátra néztem Félix még mindig ugyan ott állt .Rámosolyogtam, és integettem neki, ő is vissza intett.

Miután a leellenőrizte vissza adta jegyet a pasi .Majd tovább mentem, ahol ellenőrizték a táskámat. Majd miután ellenőrizték, végre felszállhattam a gépre. Vigyázz Forks jövök!
 
 
10 kommit kérek.