2.fejez.Találkozás

Kérem csatolják be az öveket a gép perceken belül leszáll




Végre valahára már majd halálra untam magam. Kíváncsi vagyok milyen lesz a házam. Mikor apát megkérdezte,hogy mégis hol fogok lakni,csak annyit mondott,hogy majd meglátom. Már kezdett nagyon elegem lenni ebből az egész titkolózásról. Miért nem tudja egyszerűen megmondani,és kész. Nem ő inkább csak idegesítő sejtelmes válaszokat ad.Pedig pontosan tudja mennyire utálom a meglepetéseket.



-Kérem csatolja be az övét asszonyom-kérte a sztyuárdesz.

-Persze-és becsatoltam egyből. Persze felesleges volt, hiszen attól, hogy félvér vagyok simán túl élném, ha lezuhanna a gép. De hát ugye ők ezt nem tudják, és nem szeretnék feltűnősködni.

Kíváncsi vagyok milyen lesz a ház. Remélem az erdőhöz közel van, sőt még jobb lenne egyenesen az erdőben lenne. Úgy nem lennék szem előtt. Az emberek néha bosszantóan kíváncsiak tudnak lenni. Próbáltam kérdezősködni Jane-t és Heidi-t hátha ők tudnak valamit, de persze ők nem tudnak semmit. Nem is értem miért nem lep meg. Mindig Aro mellé állnak velem szembe, és még ők mondják, hogy a legjobb barátnőim. Na persze!

Ha legjobb barátaim lennének, akkor mellém kellene álljanak minden esetben. Amikor elmondtam nekik erről a véleményemet, még ők voltak megsértődve. Na mondhatom szép, még nekik áll feljebb. Sosem tartottam őket annak.
Az emberek elkezdtek mozgolódni körülöttem. Hogy éreztem már nem megy a repülőgép.

Jól elgondolkodtam, hogy azt sem vettem észre, hogy leszálltunk. Felállok a táskámat a vállamra veszem, és elindulok a kijárat felé. Ahogy leszáll a gépről egyből megcsap a hideg levegő. Hát igen van különbség az olaszországi és itteni időjárás között. Még szerencsére a táskámba beraktam egy bőr dzsekit. Ki is vettem gyorsan a táskámból az emberek már, így is furcsán nézegetnek. Gondolom furcsállják, hogy míg ők télikabátban, sapkában, csizmában vannak, addig én egy fehér hosszú ujjú Ed hardy pólóban, és egy fekete csőnadrágba, és egy rózsaszín párduc mintás Converse magasságú torna cipő.

Felkaptam a dzsekimet, és elindultam a váró terem. Amint beléptem a terembe az egyik székről felállt egy fiú, és elindult felém. Ahogy jobban megnéztem nem egyszerű srác volt, hanem egy vámpír. De annak sem akár milyen, úgy nézett ki, mint egy görög isten.Nálam magasabb kb.egy fejjel, bronz színű haja szerte széjjel. Az arca férfias volt, de azért volt valami kis fiús báj is benne. A szeme, ó Istenem ilyen gyönyörű arany szemet még soha életemben nem láttam. Örökké tudnám nézni. Teljesen elmerültem az idegen vámpír szemeinek csodálásában. Mire észbe kaptam előttem áll, és várakozóan néz rám.


-Miben segíthetek -kérdeztem meg, mire ő elneveti magát. A nevetése olyan, mint az angyalok megrázni a kis csengettyűket. Ezer évig is elhallgatnám. Na jó Bella ideje leállítani magad. Még jó, hogy nem szeretsz bele egyből. Más se hiányozna.

- Inkább én segíthetek neked.A nevem Edward Cullen -mondta.

- Szia az én nevem Isabella Volturi, de inkább csak Bella -mutatkoztam én is be.

- Pontosan miben segíthetek te nekem -kérdeztem meg.

- Elviszlek hozzánk -mondta

-Köszi majd később. Most inkább elmennék a lakásomba.

-De hisz nálunk fogsz lakni -nézett rám csodálkozva.

- Tessék! Szerintem valamit te nagyon félre értettél.

- Nem értettem semmit félre Aro felhívta Carlislet, hogy nem lakhatnál-e náluk, és apám meg igent mondott rá -a hangját kicsit felelte.Gondolom már kezd ideges lenni. De hozzám képest nagyon is nyugodt.

Ezt nem hiszem el, hogy vághatok így át. Azt hittem, hogy majd egyedül fogok lakni. Nem hiszem el ennyire nem bizik meg bennem.

-Szuper, már csak ez hiányzott -dühöngtem.

-Azért ennyire ne örülj, hogy velünk lakhatsz -még neki állt feljebb,

-Ó, ne hogy már megsértődj -szinte már kiabáltam.

- Szerinted nekem olyan jó lesz egy hiszti királynővel együtt lakni -már ő is kiabált.

-Nem vagyok hisztis. Te öntelt bunkó -kiabáltam.

- Nem hiszem, hogy ez a legjobb hely arra, hogy veszekedjünk -sziszegte az arcomba. Körül néztem, igaza volt az egész váró terem miket néz.

-Jól vagy menjünk -válaszoltam neki gúnyosan.
 Edward elindult a parkoló vele, de persze engem nem várt volna meg. Hát igen férfiak. Mire utol értem a parkolóban volt egy ezüst színű Volvo c30 kocsira mellett állt. Szép kocsi, legalább van ízlése.

- Végre -mondta gúnyosan, mikor odaértem hozzá.

Arrébb lökte, és beszálltam a Volvóba.

-Elindulnál végre -kérdeztem tőle .Beült ő is, és indultunk a Cullen házba.



5 kommit kérek szépen.